Év végén elhatároztuk a csajokkal, hogy utolsó héten kimegyünk egyik
délután a kollégiumból, felfedezni az új EU-s játszótereket.
Megérkeztünk a játszótérre és éltük a második gyerekkorunkat
tizenhétéves fejjel. Én beleültem egy forgó székbe, először tetszett a
dolog, majd amikor beindult a forgás, már nem tudtam fékezni sem, és
kezem-lábam égnek állt. Kiabáltam, hogy – Valaki segítsen már,
állítsátok már meg ezt a szart, mindjárt elokádom magam!!! – Mellesleg
a játszótéren kb. 20 ember volt, abból a fele felnőtt. Két barátnőm a
háttérben szakadt a röhögéstől, másik aki mellettem állt, az is úgy
röhögött, hogy még segíteni sem tudott, de egyszer csak elkaptam a
kezét és megált a forgó. Nagy nehezen kimásztam belőle, két lépés után
összecsuklottam, úgy remegtem és szédültem még vagy fél óráig.
Barátnőim szerint, az egész játszótéren mindenki a térdét csapkodva
sírt a röhögéstől, még az ötéves gyerekek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése